Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 04.03.2009
Tematica: legea învăţământului – predarea limbii române ca a doua limbă
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Oborocea Mónika
Titlul articolului: „Andronescu néha csodálkozott”
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://umsz.manna.ro/index.php?menu_id=2101&cikk=89222


Fotó: Kovács Zsolt

Interjú Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelővel

A miniszter asszony a zárt körű szakmai tanácskozáson elmondta, a kisebbségek számára pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni ahhoz, hogy a román nyelv elsajátítása érdekében minél hatékonyabban lehessen fellépni.

Személyesen tárgyalt a múlt hét végén Ecaterina Andronescu tanügyminiszterrel Sepsiszentgyörgyön. Pontosan milyen választ adott a tárcavezető arra a kérésre, hogy biztosítani kéne az alternatív román nyelvoktatást minden magyar diák számára?

– A miniszter asszony a zárt körű szakmai tanácskozáson elmondta, a kisebbségek számára pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni ahhoz, hogy a román nyelv elsajátítása érdekében minél hatékonyabban lehessen fellépni. Kiemelte, nyitott arra, hogy a szakma konkrét javaslatokkal forduljon a minisztérium felé, mert ők is azt szeretnék, ha Székelyföldön a román nyelv oktatása nem lenne probléma.

A sajtótájékoztatón viszont már nem így fogalmazott, ott azt mondta, mindenkinek kötelessége a román nyelv elsajátítása, és ennek érdekében minden módszert meg kell ragadni. Szerinte nyitott kapukat döngetünk, hiszen a minisztériumon belül működő kisebbségügyi főosztály léte is azt igazolja, hogy ezt a kérdést ők kezelik.

Mire hivatkozva mondta azt a tanügyminiszter, hogy idén még biztosan nem vezetik be a magyar anyanyelvű diákoknak szóló speciális román tankönyveket?

– A miniszter asszony megértését fejezte ki az alternatív tankönyvekkel kapcsolatban, tudja, hogy lényeges a román nyelv hatékonyabb elsajátításához a kisebbségek számára. De elmondása szerint az idén erre még nem kerülhet sor, mert a minisztérium nem tervezte ennek a rövid időn belüli megoldását.

Ez egy teljes stratégiaváltás szerves része, a többi tantárgy esetében is csak jövőben fog sor kerülni új programok és új tankönyvek kiadására. Mi azt is elmondtuk, hogy az elemi iskolában a román oktatásra vonatkozó alternatív tankönyvek minőségileg kifogásolhatók, a román ajkúak számára is nehézséget okoz, tehát a már meglévő alternatív programon, tankönyveken is változtatni kell.

Az 5–12. osztályokban az alternatív tankönyvek bevezetéséhez törvénymódosításra lenne szükség, amit a minisztérium elő is készített. De az, hogy ebben mi van benne, még mi sem tudjuk. Remélem, a tavaly megtett módosítási javaslatok között szerepel a kisebbségi oktatásra vonatkozó javaslatcsomag jelentős része.

Tíz tételes problémalajstromba foglalta össze többek közt a térség kulturális sokféleségéből adódó speciális oktatási igényeket, és nyújtotta át a tanügyminiszternek. Melyek voltak azok a követelések, amikkel a miniszter asszony nem értett egyet?

– A lajstrom inkább a minőségi oktatásra vonatkozott: a szakiskolai oktatás többnyelvűsége, a pénzügyi, iskolai szintű decentralizáció, a 27 már megkezdett és a 94 új beruházási projekthez szükséges források minisztériumi biztosítása, az egységes dolgozatok felszámolása, a felvételi vizsga átszervezése, és iskolaszintre való áthelyezése, az érettségi vizsga egyszerűsítése.

Ezekben a kérésekben, még ha más megközelítésben is, egy véleményt képviseltünk. A tanári jogállás kérdése volt az egyetlen, amiben eltért a meglátásunk.

Kifejtené ezt részletesen?

– Elmondtam, hogy Románia azon kevés uniós országok közé tartozik, ahol a kinevezett tanár fogalma egy versenyvizsgához kötődik. Ha az illető személy megjelenik a vizsgán, és elfoglalja az állást, akkor függetlenül attól, hogy az évek során milyen minőségi munkát végez, vagy nem végez, a jelenlegi pedagógusi jogállás szerint ő nyugodtan várhatja, hogy nyugdíjazzák.

Meglátásom szerint a tanári versenyvizsgát újra kellene gondolni. Vagy be kell vezetni a pedagógusi mentorátust, ami azt jelentené, hogy az egyetemi végzős az első három évben egy képzett pedagógus mellett sajátítaná el a pedagógusi mesterséget, vagy hagyni kéne, hogy az iskola maga szervezze a versenyvizsgát.

Ez utóbbi esetben az oktatás minőségének biztosításában az iskolának óriási felelőssége lenne, ettől függhetne az iskola népszerűsége is. Sajnos erre vonatkozóan a miniszter azt mondta, a társadalom még nincs felkészülve arra, hogy szabadon válassza meg pedagógusait.

Azon kívül a szakszervezetek részéről sem kapna erre támogatást. Amit lényegesnek találok, és erre rá is kell hajtani, hogy felajánlotta, felméri a környéken az egyetemi oktatást azért, hogy a Kovászna és Hargita megyei román nyelvet oktató tanároknak egyetemi képzést, illetve továbbképzést lehessen teremteni a lakhelyhez közel.

Mi volt a találkozó legnagyobb hozadéka?

– Egyértelműen az, hogy a miniszter most először tájékozódott közvetlenül a megye reális oktatási helyzetéről. A tájékoztatás a megyei tanfelügyelőség által történt, és nem egy szűk politikus réteg részéről, amelynek nincs se rálátása, se információja arra vonatkozóan, hogy a megyének milyen specifikus problémái vannak az oktatás terén. Lényeges a szakmai párbeszéd.

Voltak olyan kérdések, amire a miniszter asszony rácsodálkozott, meglepődött, ami számomra azt jelezte, eddig bizonyos problémákra vonatkozóan más információi voltak, vagy nem rendelkezett információkkal.

Tehát nem biztos, hogy eredményes és sikeres az, ha egy politikus, legyen az képviselő, vagy akár egy párt vezetője, tájékoztat esetleg mindenféle háttérgondolat nélkül egy minisztert, és nem rendelkezik azzal a minimális adatbázissal, ami egy szakember szájából ha elhangzik, más eredményhez vezet.

Összegezve, nagy elvárásokkal várjuk a következő miniszteri döntéseket, és reméljük, az általunk felvetett problémák és megoldási javaslatok egy része hozzásegíti a szaktárcát a jó döntések meghozatalához. Mi nyitottak vagyunk a párbeszédre.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.